A Cinemax televíziós sorozata, a Harcos a harcművészetet vegyíti a történelemmel, melyben a XIX. századi San Francisco utcáit elönti a vér. Mi magyarok ne tudnánk, hogy egy kézreálló fokos milyen remekül mutat az ellenfelünk tarkójában? Hatalmi játszmák, politika, szex, erőszak és kung fu… Trónok harca, távol-keleti módra.
Amerika, a lehetőségek hazája. Kínaiak ezrei zarándokoltak a világ másik felére a jobb élet reményében, de jellemzően a rabszolgasornál alig jobb kulimunka várt rájuk. Az amerikai polgárháborút követően Észak-Amerika kitikkadt szivacsként szomjazta az olcsó munkaerőt. Valamivel pótolni kellett a kieső fekete rabszolgákat: a beáramló és balhés íreknél sokkal olcsóbban dolgoztak a szerény és hallgatag kínaiak, akik azt is szótlanul eltűrték, ha nem vették őket emberszámba. Lakónegyedeik városok a városban: a legnagyobb a New York-i, a legrégebbi a San Franciscó-i. Mindegyik egy-egy szelet Kína, amely a helyieknek ugyan szúrta a szemét, de a sok, piszkos munkára fogható kéz miatt elviselték őket, amíg ügyes-bajos dolgaik nem csaptak át a gettónegyedek határain.
San Francisco igazi lőporos hordónak számított. A magukat otthon érző íreket végtelenül dühítette, hogy a kínaiak kisajátítják a munkaerőpiacot. A politikusok vékony jégen táncoltak: a gyárak lobbistái az olcsó munkaerő mellett törtek lándzsát, de a választópolgárok az elégedetlenkedők soraiból kerültek ki. A helyzetet súlyosbította, hogy a kínai negyeden belüli bűnözői érdekcsoportok, a tongok is torzsalkodtak egymással a hatalomért, a rendőrség pedig képtelen volt kordában tartani őket. Virágzott a prostitúció és az ópiumkereskedelem, az emberek inkább az élvezetekbe menekültek a tűrhetetlen állapotok elől.
A sárkány útja
Ide érkezik meg a tengerentúlról Ah Sahm, a húgát kereső titokzatos idegen, aki rögtön a kikötőben ízelítőt ad nem mindennapi kung fu tudásából. Fel is hívja ezzel magára a figyelmet, és hamarosan az egyik legmenőbb tong zöldfülűi közt találja magát. A tong vezérének fia felfigyel Ah Sahm rendkívüli tehetségére, és maga mellé veszi. Ez a pozíció ideális a fiú számára, hogy közben megkeresse testvérét a zajos amerikai nagyvárosban.
A sorozat Bruce Lee eredeti kéziratán alapul, amelyből a ’70-es években kinőtte magát a Kung Fu című legendás tévésorozat David Carradine-nal (akkor még nem állt készen az amerikai társadalom egy ázsiai főhősre). Jonathan Tropper, a Banshee című televíziós széria atyja azonban ennél többet látott bele a projektbe: egy San Franciscó-i Trónok harcát vizionált, amely egyszerre idézi meg Steven Knight-féle Birmingham bandáját és Martin Scorsese klasszikusát, a New York bandáit.
