J és K ügynök 10 év után visszatér! Elgondolkodtató, hogy vajon miért kellett egy évtizedet várni az újabb MIB folytatásra, de ha megnézzük a korábbi részek box office adatait (a második rész másfélszer akkora büdzsével 100 millióval kevesebb dollárt fialt, mint az első), nem beszélve az első rész frenetikus sikerét követő folytatás kevésbé “zajos” kritikusi és közönség-fogadtatásáról, talán érthetővé válik a franchise pihentetése a stúdió részéről. Jómagam soha nem rajongtam igazán a „sötét öltönyös fiúkért”, de el kell ismernem, hogy az új rész szórakoztató, látványos és popcornnal fogyasztható mozi lett.
Bár rebbentek fel olyan pletykák, hogy Michael Bay érdeklődést mutatott a film rendezői széke iránt, azért a Lowell Cunningham képregényén alapuló Men In Black már a kezdetek kezdete óta igazi Barry Sonnenfeld produkció volt, ezért nehezen elképzelhető számomra, hogy a hagyományos fekete öltöny Sonnenfelden kívül bárki máson is hasonlóan jól festene. Talán Steven Spielberg kavarhatott valamit, aki a korábbi részekhez hasonlóan most is produceri szerepet vállalt a filmben, akárcsak a Transformers-trilógiában is (és persze jellemzően minden nagyobb űrlényes sci-fiben – lehet, hogy ő maga is egy idegen?!).
A forgatókönyv megírásához ismét egy kisebb stáb fogott össze: a Madagaszkár 2 és a Trópusi vihar szkriptjében közreműködő Etan Cohen, Michael Soccio, valamint a számtalan nagyköltségvetésű produkciót jegyző David Koepp (Jurassic Park, Mission: Impossible) és Jeff Nathanson (Kapj el, ha tudsz). A kis csapat szkriptje ugyan a világot nem váltja meg, de érdekes történet kerekedik belőle, amely ügyesen játszadozik az érzelmeinkkel és a történelmi tényekkel.
Főhőseink ismét megmentik a világot, meglepő módon újból az idegenek inváziójától. J és K ügynök épp a K által 40 éve börtönbe jutatott, aztán időközben megszökött ellensége, Vadállat Borisz után kutat, amikor egyik pillanatról a másikra K „kitörlődik” a J által ismert valóságból. A nyomok a múltba vezetnek, egész pontosan 1969. júliusába, amikor az egész világ a Holdra szállás lázában égett. J-nek kevesebb, mint egy napja van, hogy ismét megkedveltesse magát a 40 évvel fiatalabb K ügynökkel, megmentse az életét, a saját jelenét és az emberiség jövőjét.
A film igen hangulatosan indul, s bár Lara Flynn Boyle a második részben Sereenaként igencsak mutatós kis dög… izé, növény volt, mégis azt kell írjam, hogy a harmadik rész főgonosza, Vadállat Borisz viszi eddig nálam a pálmát a Men in Black Rosszfiúk Pantheonjában. Óriási respect jár Jemaine Clementnek, Borisz megformálójának, aki szenzációs természetességgel kelti életre ezt a lényt – természetesen kijár egy vivát az ügyes kezű maszkmestereknek is! Borisz szerepére egyébként sokáig Sacha Baron Cohent tartották esélyesnek, akit legutóbb diktátorként láthattunk a vásznon. A film ütős kezdőjelenetében feltűnik a popdíva, Nicole Scherzinger is (ő a tortás lány), bár megmondom őszintén, én nem ismertem fel.
Will Smith és Tommy Lee Jones a szokott módon hozzák a formájukat, rájuk igazán nem lehet panasz. Számomra a korábbi két rész is inkább az ő párosuk miatt volt nézhető. Smith a 2008-as Hancock és a Hét élet óta nem forgatott filmet, 3 és fél év után ez az első produkció, amelyben szerepet vállalt. Jones elsősorban a film elején és a végén bukkan fel, de azért cameó szerepnél több jut neki! Josh Brolin játssza az „ifjú” K ügynököt – sikerült tökéletesen magáévá tennie a Jones által korábban már remekül felépített karakter allűrjeit. A film női szakaszát Emma Thompson képviselteti, aki Zedtől vette át az ügynökség vezetését. Thompson még mindig „jó bőr”, színészi képességei pedig vitán felül állnak, most is villant nekünk belőle, öröm őt a vásznon látni. Fiatalkori verzióját eredetileg Gemma Artenton játszotta volna, ám végül Alice Eve-nél landolt a labda, aki körülbelül semmilyen, teljesen elvész a szerepben. Artenton egyébként már másodszor esik el blockbuster szereptől, korábban A titánok haragjában is szerepelt volna Perszeusz feleségeként, végül azonban időpont egyeztetési problémák miatt kiírták a történetből.
A film akciójelenetei nagyon jók lettek, a kezdő jelenet, mint korábban már említettem, üt rendesen, majd az azt követő „kínai” éttermi pisztolypárbaj is színvonalas munka. A maszkok és a CGI is osztályon felüliek, méltók az új évezredhez, végre nyoma sincs a második rész gyenge komputergrafikájának (pedig már az is 2002-es produkció volt, ráadásul 140 milliós büdzséből, így nem is értem). A korábbi részek vaskos, olykor gyermeteg poénjai, a burleszkszerű gegek az új részben is tetten érhetők, de már nem annyira hangsúlyosan, jó érzékkel a háttérbe szorították ezeket az alkotók, és inkább hagyták, hogy Smith és Jones, illetve Smith és Brolin párosai „beérjenek” és hatni kezdjenek egymásra. Szerencsére most nincsenek olyan túlerőltetett figurák, mint amilyen D’Onofrio túljátszott főgonosz karaktere az első részben vagy Johnny Knoxville minden humort nélkülöző kétfejű réme a második részből. Szolidabb, kommerszebb humor jellemzi a filmet, de így szerintem sokkal jobb. A futurisztikus kütyük fétisrajongóinak jó hír, hogy az előző részek szellemében most is akad jó néhány új idegen tárgy, fegyver és jármű, mindjárt a film országszerte kiplakátolt poszterein is felfedezhető egy, amelyet Smith nagy vehemenciával épp meglovagol.
A filmnek van IMAX 3D, 3D és normál változata. A sajtóvetítésen a 3D változathoz volt szerencsém, amely esetben azt mondhatom, hogy sokat nem ad az élményhez, néhány perc után megszokta a szemem, és már szinte fel sem tűnt, hogy térben látom a történéseket (bár határozottan van valami varázsa az Apollo 11 1969-es startját egészen közelről nyomon követni 3D-ben!). Az IMAX kópiáról nem tudok nyilatkozni, ha valaki így látta a filmet, írjon hozzászólást, megérte-e az élményt a felár.
A Men In Black folytatása minden szempontból sokkal jobban sikerült az előző részeknél, megérte a stúdiónak leporolnia a franchise-t. Azonban akaratlanul is elkezdtem számolni, hogy a most 66 éves Tommy Lee Jones vajon meddig tudja még kézremegés nélkül előkapni a neutralizálót a belső zsebből, és arra jutottam, a 4. részre nincs még újabb 10 évük. Kérem, jöjjenek hát közelebb! Nézzenek bele ebbe a kis lámpába!
Publikálva: filmtrailer.hu