Most vagy soha! Utcára szólít a Petőfi-film
Minden idők legdrágább magyar filmje, hála a belefektetett közel öt milliárd forintnyi közpénznek, technikailag végre felnőtt Hollywoodhoz. Méltó lett a nemzet költőjéhez! Vajon Petőfi is így látná?
Minden idők legdrágább magyar filmje, hála a belefektetett közel öt milliárd forintnyi közpénznek, technikailag végre felnőtt Hollywoodhoz. Méltó lett a nemzet költőjéhez! Vajon Petőfi is így látná?
Az oszázs gyilkosságokat az amerikai kollektív (ön)tudat elnyomta magában, amíg David Grann gyöngyhalászként a felszínre nem hozta az igazságot. Pedig az mindenkinek kijár. Különösen az őslakosoknak, akiknek annak idején a törvénybe foglalt ellehetetlenítése, szisztematikus kiirtása folyt. Grann könyvéből Martin Scorsese forgatott grandiózus mozifilmet.
Az amerikai Prométheusz ellopta a tüzet nekünk az istenektől, mire mi kirekesztettük érte. Christopher Nolan író-rendező új filmjével Oppenheimer személyét rehabilitálja a köztudatban.
Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.
Kulka visszatér Markó Pál szerepében, és a második vizsgája is remekül sikerül.
Kovács Krisztián rendhagyó családregénye sodró lendületű, történelmi krimi, amelynek hősei a transzgenerációs traumáikkal kelnek birokra.
„Nékem csak Budapest kell, hol az ember kora reggel szívesen kel, és a szíve máris hevesen ver”
William Shakespeare Hamletjét véres belsőségekben és barbár rituálékban szülte világra a viking (dac)korszak.
A második világháború végén a nácik legértékesebb foglyai – államfők és katonatisztek, német összeesküvők és családtagjaik – váltak értékes túszokká az olasz Alpokban. Kálváriájuk feszültséggel teli, már-már abszurd túszdrámában csúcsosodott ki a hegyek közt, amelyről két történész írt könyvet.
A Putyin ellenlábasáról szóló dokumentumfilm olyan, mint egy állkoppantó thriller, amit az élet írt!