Pókember bakot tart a kamaszoknak, hogy elérjék álmaikat
Pókember ismét saját univerzumának kereteit feszegeti, amelyet most sem tart egyéb össze, mint a pókháló.
Pókember ismét saját univerzumának kereteit feszegeti, amelyet most sem tart egyéb össze, mint a pókháló.
Nem a méret a lényeg, igaz? Legalábbis ezzel áltattad eddig magad. Pedig ez válóoknak is megteszi. Mi több, ez a fajfenntartásunk záloga. Mielőtt elsápadva méricskélni kezdenéd magad, elárulom: a kicsi a nyerő!
A világvégét is sokféleképpen meg lehet élni. Az igazi kérdés nem a „hogyan”, hanem a „kivel”.
Winona Ryder és Keanu Reeves majd’ megdöglenek… ők egymásért, mi meg őértük!
Magas hegyek mögött, hol a tenger hupikék, ott laknak ők, a törpikék… akik közül egy kivételével MINDENKI pasi. És az egyetlenegy nő se tud mást, mint pillogni. Na, de majd most! Törp-Camino Aprajafalván.
Soha ilyen aktualitása nem volt még filmtémának kis hazánkban, mint amilyen David O. Russell drámai vígjátékáé, még ha kívül is esik az ákosi princípiumok határmezsgyéjén. A Joy a mai Magyarországon elvárt női szerepek sárba tiprását hirdeti. S milyen jól teszi!
Mi van, ha tehetséges a gyerek? Mi lesz a zsenikkel? Van középút? Egy remek film; A tehetség – és ami mögötte van.
Damien Chazelle író-rendezőnek már a Whiplashsel sikerült zseniálisan ötvöznie a sportfilmek drámáját és feszültségét a zenés filmmel, a Kaliforniai álommal egyenesen filmtörténelmet írt: megreformálta a musical avítt és sokak számára idegen zsánerét, és – nem vicc! – új műfajt teremtett: nevezhetnénk mondjuk lalalának?