Bear Grylls a Netflix-szel közösen forgatott, interaktív filmjében, az Állatok szabadon című reality-ben te dönthetsz, hogy mekkora slamasztikába kerüljön a népszerű brit kalandor és műsorvezető.
A világ első interaktív filmje a cseh író-rendező, Radúz Činčera nevéhez fűződik, amelyet az 1967-es világkiállításra készített. A Kinoautomat valóban különleges produkció volt, bár nem egészen úgy, ahogy azt gondolnánk: a cselekményt látszólag a közönség alakította, a végeredményt tekintve azonban a döntéseik nem igazán számítottak. Činčera demokrácia-parabolája rámutatott, hogy mennyire megvezethető az ember: döntéshozáskor sincs kezében az irányítás. Elképzelhetjük, hogy éles társadalombírálata után a szókimondó író-rendezőt milyen szívélyesen fogadta a szovjet barakk.
Gyerekcipőben
Az interaktivitásnak a lapozgatós könyvek (melyekben nem lineárisan, hanem az olvasó döntéseinek és a könyv utasításainak megfelelően előre-hátra lapozgatva áll össze a cselekmény) és a videojátékok adtak új lendületet, illetve a pornográfiában használták ki a benne rejlő potenciált. Az internet és a videómegosztók technológiai fejlődésével együtt nőtt az interaktív tartalmak köre. A televíziózásban már korábban is teret kaptak a közönséget megszólító, elsősorban gyerekprogramok. Utóbbiak farvizein gyűrűzött be a streamingszolgáltatókhoz is, ahol, bár már adott volt a technikai háttér, valahogy mégsem tudott igazán népszerűvé válni.
Elenyésző számban, de mind az HBO, mind a Netflix műsorán találhatunk interaktív tartalmat. Különösen az utóbbi szolgáltató helyez nagy hangsúlyt erre a platformra: 2018-ban mutatták be a zászlóshajójuknak számító Black Mirror sorozat interaktív tévéfilm változatát, 2019-ben pedig a mindent (még a saját bukását is) túlélő Bear Grylls-szel álltak össze egy rendhagyó sorozatra, amelyből kinőtte magát a most bemutatott tévéfilm, az Állatok szabadon.
Maci a média-vadonban
Edward „Bear” Grylls volt elit kommandós a SAS-nál szolgált, ám egy ejtőernyős baleset szó szerint derékba törte a karrierjét. A brit kalandor azonban nem kesergett: hol a Mount Everest megmászásával, hol az Atlanti-óceán gumicsónakkal történő átszelésével, hol egy 8000 méter magasságban elköltött, háromfogásos vacsorával hívta fel magára a figyelmet. 2006-2011 között forgatott A túlélés törvényei című reality-jével alapozta meg hírnevét, amelyben szélsőséges körülmények között alkalmazható túlélési technikákat mutatott be. Számos, korántsem alaptalan kritika érte a műsorát, mégsem tudta megrengetni a számtalan nyersen felfalt csúszómászó megemésztett porhüvelyére emelt nimbuszát. Ez is bizonyítja: Grylls igazi túlélő! Legnagyobb sikerét kétségkívül a Sztárok a vadonban című műsorával könyvelheti el, amelyben világhírességeket mozdít ki a komfortzónájukból, köztük Barack Obamát, az Egyesült Államok korabeli elnökét.
Grylls újabban a nézőkre támaszkodik: interaktív műsoraiban ránk bízza, merre gombolyítjuk a cselekmény fonalát, kedvünkre szívatva a túlélőművészt: etethetünk vele tücsköt-bogarat, oroszlánkarmok elé vagy óriáskígyó-ölelésbe üldözhetjük, cápáktól hemzsegő vízbe vethetjük vagy a meredély felett átívelő drótkötélpályáról lógathatjuk le. Az Állatok szabadon ebből a szempontból felér egy ismeretterjesztő videojátékkal. Ugyanakkor Damoklész kardjaként lebeg a műsor felett: az egész csak színjáték, akár a beállított fotózás. Nem műteremben készült, a valóság elemeiből van összegyúrva, de akkor sem több ügyesen kivitelezett bűvésztrükknél.
