Cserhalmi Dániel második regénye, a Szibériai csapda fordulatos krimi, feszült pszichológiai thriller és hiteles történelmi tabló egyszerre, amelyben az ex-ügynök a túlélésért sakkjátszmába bonyolódik az Államvédelmi Hatósággal.
„A férfi remegő kézzel kibiztosította a fegyvert, majd szájába illesztette a csövét.” Helyszín: a piliscsabai laktanya. Időpont: 1950. április 2, hajnali 1 óra 45 perc. Így indít Cserhalmi Dániel politikai krimije, amely gépszíjként rántja be az olvasóját.
Köbli Norbert forgatókönyvíró 2011-ben az ingujjból előrántott A vizsgával bizonyította, hogy az ’50-es évek feszült politikai éráját meg lehet idézni a hollywoodi thrillerek filmes eszközeivel is, és Bergendy Péter rendezővel óriási lökést adtak a tévéfilm műfajának. A Szabadság különjárat, A berni követ, az Árulók és A vizsga Kulka Jánossal hamarosan érkező folytatása, A játszma is bizonyítják, hogy az ’50-es, ’60-as évek letűnt korszaka a tévé képernyőn még mindig életképes, vannak még el nem mondott mesék, amelyek kikívánkoznak a családi almáriumokból vagy a pincebörtönök nyirkos tömlöceiből. Ami Köbli képernyőn, az Cserhalmi papíron. Durva általánosítás ez persze, de bizonyos szempontból nagyon is jól tükrözi a valóságot.

Cserhalmi specialitása az ÁVH-regény, amely egyesekben kellemetlen érzéseket kelthet: vagy azért, mert hézagosak a történelmi ismeretei a korszakról, vagy épp ellenkezőleg, nagyon is kézzel foghatóak a tapasztalatai. Nekik is javasolt egy próbát tenniük a könyvekkel, mert azon kívül, hogy letehetetlenül izgalmasak, hátterüket az a történelmi múlt adja, amelyet mindenkinek ildomos ismernie – és nem jobb szórakozva tanulni? -, másrészt önigazolást nyújthat azok számára, akik átélték a borzalmait. A csavaros krimibe szervesen beépülő Rákosi-korszakot az író az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára szakmai támogatásával idézi meg előttünk.
