Enola Holmes forgószélként söpör végig első nagyjátékfilmjén, mögötte nem maradhat kibogozhatatlanul rejtély vagy választójog nélkül Anglia. Sherlock Holmes a fejét fogja, de közben az arcán – velünk együtt – megértő mosoly bujkál. A mesterdetektív húgával áldoz a feminizmus oltárán.
Enola a híres angol detektív, Sherlock Holmes kishúga. Azonban hiába is túrnád fel utána Sir Arthur Conan Doyle bűnügyi történeteit, nem fogsz találkozni a nevével (szemben Sherlock morózus bátyjával, Mycrofttal). Enola ugyanis Nancy Springer fejéből pattant ki, és az írónő egész regénysorozatot szentelt a számára. A Netflixen látható film az ifjúsági sorozat első kötetét, a magyarul is megjelent Az eltűnt márki esetét dolgozza fel mozgóképes formában.
alonE = egyedüL
Az egzotikusan hangzó „Enola” elnevezés az édesanyja szójátékok iránti szenvedélyét tükrözi, visszafelé olvasva pedig a történet fő mondanivalója tárul elénk (el ne kezdd Sherlock nevét is visszafejteni, megteszi majd helyetted Enola). A 16 éves lánynak gyorsan fel kell nőnie, amikor váratlanul egyedül találja magát édesanyja rejtélyes eltűnésekor. Még két, rég nem látott bátyjára, a családi vagyont kezelő, bigott Mycroftra és a magándetektívként boldoguló, háttérbe húzódó Sherlockra sem igazán számíthat: az egyik leányneveldébe dugná, a másik meg sztoikus nyugalommal tűrné ezt. Pusztán azért, mert ezt így szokás. Enola azonban látványosan lázad minden ellen, ami avítt és megszokott, és falnak megy attól, ha bármiben korlátozzák.
„Szeretett” bátyjai elől meglépve, édesanyja nyomába ered, mire egy másik ügy kellős közepébe csöppen: Basilwether vele egykorú márkijának eltűnésébe. Egy titokzatos idegen a fiút keresve többször is hősnőnk életére tör. Vajon a két eltűnés között van valamilyen kapcsolat? Ez egy igazi, a Holmes-család tradícióihoz méltó rejtély!
Mire Enolával elérünk a megfejtésig, a lány a deduktív gondolkodásban jártas bátyján is „túltesz”. Vagy legalábbis beleszól a történelembe.
Kóros kor
Gyönyörűen cizellált korrajzot fest föl a film: Enolán kívül tulajdonképpen maga a korszak a másik főszereplő – a Holmes-fivérek mellékszereplőkként a háttérbe húzódnak –, a viktoriánus Anglia, amely a kivárás taktikájával próbálja útját állni a politikai reformtörekvéseknek, hogy a választójog kiterjesztésével nehogy nagyobb néptömegeket kelljen bevonni a kormányzásba. Ahogy a konzervatív érzelmű Mycroft (a Sherlock Holmes-történetekben ő szimbolizálja az államhatalmat) megjegyzi: „Már csak ez hiányozna az országnak: egyre több iskolázatlan szavazó.”
