Carey Mulligan és Ralph Fiennes sírt ásnak az előbbi birtokán a második világháború árnyékában. Az Ásatás nyomokban régészetet tartalmaz, miközben az Egyesült Királyság legjelentősebb archeológiai felfedezéséről mesél. Ki volt Basil Brown? Erre a briteket is fejvakarásra késztető kérdésre ad választ a Netflix új filmje.
Indiana Jones egyedülálló kalandjaival akaratlanul is népszerűsítette a régészetet a ’80-as, ’90-es években, bár a szélesvásznon és a televízió képernyőjén látottak persze köszönőviszonyban sem álltak a valósággal. A leggyakoribb régészeti módszer az ásatás: kemény, kétkezi fizikai munka, amelyben jelentős mennyiségű földet kell megmozgatni. Belátható módon az ostor és a bőrdzseki ilyenkor csak felesleges kolonc, a széles karimájú kalap azonban jó szolgálatot tehet a tűző napsütés ellen. Ralph Fiennes-nak is jól áll az autodidakta régész figurája, szívesen látnánk akár Harrison Ford utódjaként George Lucas kalandvágyó hősének szerepében.
Basil Brown karaktere azonban nagyon is két lábbal a földön áll: tekintete ugyan gyakrabban elidőz a csillagok közt vagy a föld porában, de a maga módján realista. Ásatási szakemberként keresi a betevőt – olykor szó szerint -, aki mindent tud a földről; nem tanult, de több nyelven beszél, olvasott és még könyvet is írt a munkájáról, ráadásul több mint harminc év ásatási tapasztalat dolgozik benne. Ez utóbbi keresetté teszi a szakmájában, még ha az ipswichi kultúrsznob közeg afféle megtűrt amatőrként is kezeli.
Brownt felfogadja Mrs. Pretty, a tehetős özvegyasszony, hogy a birtokán található földhalmokat föltárja: gyanúja szerint a földhányások ősi sírok, amelyek mindezidáig elkerülték a figyelmet. Brown munkához lát, ám rövidesen meggyűlik a baja a földdel, az esővel és legfőképp az emberekkel. Miután Mrs. Pretty-vel közös leletük mind jelentőségteljesebbé válik, úgy próbálja előbb a helyi, majd a British Múzeum kisajátítani. Eközben fenyegető rémként magasodik az egész világ fölé a második világháború árnya, amellyel versenyfutásra kényszerülnek hőseink.
Az Ásatás csupán kurta bepillantást enged a régészet kulisszái mögé, és több időt szentel hőseinek. Lassan bontakozik ki a zárkózott Brown és az özvegy kapcsolata, ahogy jellemük és valódi hátterük is komótosan adja meg magát. Párosuknak jól állna a romantikus szál, ezt a történetet azonban az élet írta: véd- és dacszövetségüket inkább törékeny barátságnak nevezhetnénk. Brown mind mélyebbre süllyed a föld alá, és szembekerül a bürokráciával (Asterix óta tudjuk, hogy az csaknem legyőzhetetlen), miközben Mrs. Pretty is megvívja a maga szélmalomharcát. Mindkettőjük osztályrésze a kudarc, amit a film kétharmadánál Brown indulatában ki is mond.
