Nella Larsen közel száz éves történetét előbb ismerhetjük meg a képernyőről, mint papíron magyarul. Irodalmi berkekben ez sajnos nem kuriózum. A Passing érzékeny adaptációját Rebecca Hallnak köszönhetjük, aki egy évtizedig csiszolgatta, mielőtt képernyőre álmodta. Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható.
Az amerikai polgárháborút követően a felszabadított fekete rabszolgák sorsát beárnyékolta a törvénybe iktatott faji szegregáció. Jim Crow feketére mázolt arca közel száz évig űzött gúnyt afroamerikaiak millióiból, akik a déli államokból az iparosodott észak és kelet felé vették az útjukat. Amikor megvetették a lábukat a városi polgárság soraiban, hamar bebizonyosodott, hogy az amerikai álom nem csak fehér. Az 1920-as évek nagyvárosi nemzedéke már csak hírből hallott a rabszolgaságról: társadalmi hovatartozásukat új tartalommal igyekeztek felruházni, amelyben egyszerre kapott helyet az öröklött múlt és az önazonosságra törekvő jelen. Az afroamerikai kultúrának ezt az új hangját New York feketék lakta negyedéről harlemi reneszánsznak nevezzük.
Az újjászületés időszakának egyik legjelesebb írója Nella Larsen, aki Passing című regényében erre az identitáskeresésre mutat rá egy olyan korabeli jelenséggel kapcsolatban, amely számunkra teljesen idegen:
története azoké az afrikai amerikaiaké, akiknek a bőre elég világos, hogy fehérnek nézzék őket.
Az 1920-as évek New Yorkjában Irene váratlanul összefut gyerekkori barátnőjével, Clare-rel. Férjezettek, családosak és tehetősek, az élet látszólag bejött mindkettőjüknek. Egy dologban azonban mégis különböznek: míg Irene Harlem feketék lakta közösségének oszlopos tagja, addig Clare hátat fordított az örökségének, és fehérnek tettetve magát kiélvezi annak minden privilégiumát. Ahogy a két barátnő újra közel kerül egymáshoz, az irigység is megjelenik köztük.
A korábban színésznőként jeleskedő Rebecca Hall ezúttal a kamera mögött is megcsillogtatta a tehetségét. Ráadásul a Passing adaptációjában személyes indíttatás is vezette: amerikai édesanyja, Maria Ewing operaénekesnő révén többek közt afroamerikai felmenői is vannak, így megszólítva érezte magát Nella Larsen története által. Meglepő, hogy ez a sztori mindezidáig elkerülte a megfilmesítést. A látszat ára alacsony költségvetését Hall kreativitással és lelkesedéssel egészítette ki.
