Felejtsd el a VR-szemüveget! Dobd a kukába a haptikus kesztyűt és a boot-ruhát! Éppoly elavultak, mint a minden irányú futópad! Megérkezett az OASIS Neurális Interfésze, röviden ONI, amely a virtuális valóság teljesen új szintjét képviseli – és egyben újabb szög az emberiség koporsójába! Most már nemcsak láthatod és hallhatod, hanem mindjárt tapinthatod, ízlelheted és szagolhatod is azokat a digitalizált élményeket, amelyeket mások éltek át. Kösd magad közvetlenül a számítógépre! Vessz el örökre a bitek világában!
Ernest Cline Ready Player One című könyvének népszerűségét itthon Steven Spielberg azonos című adaptációja hozta meg, amelynek hatására az eredeti mű gyorsan geek-Bibliává nőtte ki magát határon innen és túl. Pedig Cline pusztán annyit tett, hogy a ’80-as évekbeli popkulturális kedvenceit és a videojátékok iránti rajongását felfűzte egy közös történetszálra. A végeredmény eklektikus nosztalgiafaktora akkor is magával ragadta az olvasóját (és a nézőjét), ha különösebben nem vonzotta a virtualitás témája. Ennek alapja pedig az az ifjúsági kalandregényes iram, amelyet a szerzőnek pont a spielbergi mozgóképes életműből sikerült átcsempésznie könyvének lapjaira. Cline szíve oldalról oldalra egyszerre dobban az olvasóéval, ahogy
kincskereső hősei a talányos rejtélyek során mind közelebb kerülnek a valódi jutalomhoz: hogy a virtuális kalandok végén újra ráleljenek a gyermeki énjükre.
A Ready Player One önmagában kerek egész, és nem igazán kiált folytatásért. De ki tud ellenállni egy újabb nosztalgikus kalandnak? Így hát Cline elképzelte, hogyan alakulna a továbbiakban az első részben megismert hőseinek az élete. Wade Watts, barátaival egyetemben, megörökölte az emberiség digitális álmait kiszolgáló számítógépes rendszer, az OASIS néhai zseniális programozójának, James Halliday-nek a világi és virtuális privilégiumait. Az egykori nincstelen kölyökből egyszerre lett egy megakonszern korlátlan ura és egy bitekből épült világ teljhatalmú rendszergazdája. Mi mozgat meg egy olyan embert, akinek mindene megvan? Az élmény!
Egy olyan élmény, amely elmossa a határokat a szimuláció és a valóság között. Amikor mind az öt érzékeddel jelen vagy a virtualitásban. Amikor az avatárodat nem gombokkal vagy széles mozdulatokkal irányítod, hanem a gondolataiddal. Amikor az összes agyi ingert képes vagy digitalizálni és eltárolni, ezáltal újra és újra átélhetővé tenni. Akár mások számára is. A teljes, totális eggyé válás a számítógéppel, amely drasztikusan megváltoztathatja az emberek életét. De vajon jó vagy rossz irányba?
Milyen hatással lehet egy ilyen forradalmi technológia egy olyan társadalomra, amely a virtuális térbe menekül a valóság elől?
