Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot, melyet maguk alá temettek az izzadt és véres férfitestek. Eric Jager mélyre ásott az utolsó istenítélet történetében, hogy tengernyi megaláztatásra, meg nem értettségre és közönyre bukkanjon. Jager történelmi könyvéből Ridley Scott rendező készített nagyszabású mozifilmet.

utolso parbaj konyv

XIV. század, Franciaország. Javában dúl a százéves háború: a franciák és az angolok kegyetlen ütközetekben próbálják egymást kitessékelni Normandiából, miközben a lakosságot megtizedeli a pestis, a Fekete Halál. 1378-ban az egyház kettészakad, és az egymással rivalizáló pápák megosztják a keresztény világot. A vallás tort ül a világi politikán: a római pápa jóváhagyását adja Angliának, hogy hadjáratba kezdjen Franciaország ellen. Új keresztes háború ez, melynek célpontja ezúttal nem a pogány, hanem a keresztény felebarát. Az alapja pedig ugyanaz, mint amire az egész feudális rend épül: a föld.

„Ahogy a paraszt szolgálta a földesurát, úgy szolgálta a földesúr a maga hűbérurát.” A vazallusi rendszer a kölcsönös magánjogi kapcsolatok történelmi piramisjátéka, melynek sziklaszilárd alapját a földtulajdon biztosította. Pénzben kifejezhető és örökölhető vagyontárgy, egyben az élet forrása, a bérleti díj alapja, a katonaállítás joga – minden hozzá kapcsolódott, a kor gazdasági és társadalmi „motorját” jelentette, ami nélkül semmi sem volt az ember. Nem csoda, hogy akár ölni is képes volt érte.

Bár nagyon romantikusan hangzik, hogy a hírhedt Carrouges-Le Gris viszály kirobbantója egy nő, az igazság azonban ennél sokkal, de sokkal prózaibb.

Férfivilág

Jean de Carrouges nagy múltú, nemesi család sarja, született harcos. Nyeregben nőtt föl, sok oktatásban nem volt része. Kemény, törekvő ember, aki hajlamos a dühkitörésre, és nagyobb teher számára az udvari etikett, mint a harctér véres forgataga. Harcedzettségét és hírnevét az angolok elleni hadjáratokban szerezte, miközben vagyonát hadizsákmánnyal és váltságdíjjal gyarapította. Ez a XIV. században bevált jövedelemszerző elfoglaltságnak számított. Jogos és kiérdemelt jussaként tekintett édesapja kapitányi és vikomti (a gróf és a báró közti főnemesi címet jelenti) rangjára Bellême várában. Ráadásul felesége fiúval ajándékozta meg, akinek országos jó cimborája, Jacques Le Gris lett a keresztapja.

Le Gris családja alacsony sorból származott, de alig fél évszázad alatt nemesi rangra emelkedett. Jacques örökölte ezt a törtető talpraesettséget: az Exmes erőd kapitányává és hűbérura, Pierre d’Alençon gróf kamarásává, valamint legfőbb bizalmasává nőtte ki magát. Közrejátszott ebben tanult volta (félbehagyta a papi pályát), és hedonista életvitele (egy húron pendült a szoknyabolond Pierre-rel). Bár maga is részt vett harcokban, előbbre tartotta a kardnál a szót. Hitte, hogy az utóbbitól forog a világ.

fevm 1180 600 the last duel adam driver
Adam Driver Ben Affleck helyére ugrott be Jacques Le Gris-ként Fotó: 20th Century Studios

Hogyan vált ez a két eltérő habitusú, de nagyra hivatott ember jóbarátból egymás életére törő ellenséggé? Többek közt erről szól Eric Jager könyve, és Ridley Scott belőle készült, nagyszabású adaptációja. És ezen kívül sok minden másról!

Az utolsó párbaj nem regény, inkább történelmi tabló: tíz év kutatómunkájának eredménye egy hihetetlen jogi procedúrába torkolló konfliktusról, valamint átfogó leírás a középkori életről.

Konyveslogo

Szólj hozzá!