Ha a kisembernek elgurul a gyógyszere, akkor jobb nem állni az útjába. Ahogy Michael Douglas cérnája elszakad az Összeomlásban, úgy Bob Odenkirk-nél is elmennek otthonról, amikor a lánya cicás karkötőjének lába kél. Ezután persze kő kövön, csont ízületben és golyó a tárban nem marad, hogy az elmúlt két, koronavírus által szétcseszett évünk legjobbnak titulált akciófilmjének kliséi az arcunkba robbanjanak. Bár Bob szerint ő egy senki, mi persze nagyon is tisztában vagyunk vele, kihez van szerencsénk: a báránybőrbe bújt John Wickhez!
A legtöbbünk számára ismerős az az „állatfaj”, amelyikkel rendszerint tömegközlekedve találkozhatunk, és vélt vagy valós sérelmeiből eredő frusztráltságát embertársainkon kívánja levezetni, előszeretettel hozva a többieket kellemetlen, kényelmetlen vagy zavarba ejtő helyzetbe. Ritkán valamilyen valós, gyakran csupán annak vélt fölénnyel próbál mások fölé kerekedni, kihasználva, hogy az átlagember inkább tűr, mint konfrontálódik. Pedig már igazán megtanulhatnánk: aki valóban veszélyes, nem kérkedik a fölényével, az igazán okos pedig mélyen hallgat róla. Ergo: akit észre sem veszel, azt jobb messzire elkerülni!
Hutch Mansell igazi boxzsák. Évek óta szótlanul és legfőképp tétlenül tűri a sors reá mért ütéseit: beszürkült kis életét nála jobban legfeljebb csak kiszipolyozó munkahelye, lenéző fia és kiábrándult neje unja. Emberünk bizony benne rekedt egy félig telt emésztőgödör vendégmarasztalóan meleg miazmájában. Még az sem tudja felrázni, hogy betörnek hozzá: éppoly letargikusan hagyja futni a két botcsinálta rablót, ahogyan asszisztál családja boldogtalanságához.
Amikor aztán mégis elszakad nála a cérna, és elkezdi rá visszafűzni a golyóit, Hutch épp buszon ül, és szembesül az ominózus állatfaj díszpéldányaival. A szemében nem többek vágódisznóknál, amelyek felaprítása állítja helyre a világa rendjét. A Senki című filmben kábé idáig van meg az a kraft, ami impulzívan hajtja előre. Nem mintha a film eleje annyira egyedi lenne, bár a Breaking Bad spin-offjából, a Better Call Saulból szalajtott Bob Odenkirk visszafogott alakításával könnyedén el tudná vinni a hátán a filmet. Az előzetesben (lásd: lent!) is csúcsra járatott buszos jelenet sajnos vízválasztónak bizonyul: Odenkirk képernyőre festett nihiljével simán azonosul az ember, ám a Senki átfordul egy leplezetlenül pimasz John Wick-klónba, a fia miatt bosszút lihegő oligarchával és az értetlenkedő orosz maffia a létezésből való kiradírozásával.
