Jake Gyllenhaal legszívesebben visszamenne az időben, de inkább homokot szór a szemünkbe.
A Prince of Persia videojáték 1989-es debütálása óta több fejlesztő színeiben is harcba indult már. Legutóbb az Ubisoft lehelt életet a herceg porhüvelyébe, és 2003-ban egy rendhagyó trilógiával (The Sands of Time, Warrior Within, The Two Thrones) sikerült feltámasztania. 2008-ban vadiúj fejezetet nyitottak a játék történetében, új sztorival és grafikával igyekeztek meghódítani a videójátékosok szívét. Talán ekkor üthetett szöget a stúdió fejeseiben, hogy a derék herceg átverekedhetné magát a szélesvászonra is.
2008-ban megmozdult Hollywood. A sztori kitalálásához a videojáték „atyját”, Jordan Mechnert kérték fel, a rendezői székben pedig a Négy esküvő és egy temetés, valamint a Harry Potter és a Tűz Serlege direktora, Mike Newell foglalt helyet. A színészgárdával sem filléreskedtek: Ben Kingsley és Alfred Molina mellett maga Donnie Darko, azaz Jake Gyllenhaal jelentkezett be a címszerepre, míg a feltörekvő brit színésznő, Gemma Arterton a női vonalat erősítette. A 2009 nyarára beharangozott filmet aztán a Disney jó egy évvel elhalasztotta.
A pórnép közül hercegi rangra emelt Dastan szófogadatlan, önfejű harcosként szerez dicsőséget a szent város, Alamut elfoglalásakor. Hamarosan mégis kegyvesztett felségárulóként kell menekülnie a palotából, Taminával, a város hercegnőjével az oldalán, és egy különös tőrrel az övében, amely rendkívüli hatalommal bír: képes visszaforgatni az idő kerekét. Dastan tisztázni szeretné magát a felségárulás vádja alól, és mielőbb megtalálni a király valódi gyilkosát. Ehelyett az egész világ sorsa az ő kezébe kerül.
Nagy vitákat kavart a rajongók körében, hogy a játékot mennyire sikerült átültetni a vászonra. Azzal talán mindenki egyetért, hogy a herceg monitoron futó kalandjait egy az egyben nem lehetett átemelni a forgatókönyvbe. A sztori magvát és a koncepcióját megtartották, és számtalan kikacsintás gondoskodik a tisztelgésről a játék előtt. Nem beszélve Mechner jelenlétéről az alkotók közt.
A hangulat és a környezet csillagos ötöst érdemel, teljesen sikerült megragadni az 1999-es A múmiára is jellemző kalandfilmes feelinget. A látvány pazar, Disney-produkciótól elvárhatóan magas színvonalú, az akciójelenetek azonban nagyon közelről fényképezettek, és túl feszesre vannak vágva. Ennek eredményeképp a néző szeme elfárad, csak összefolyó színkavalkádot lát az egészből. Tipikus hollywoodi jelenség, A Bourne-rejtély óta számtalan akciófilm „alapbetegsége”.
A forgatókönyv több sebből vérzik, különösen a dialógusok szájbarágósak – talán a fiatalabbak kedvéért, hogy számukra is követhető legyen a sztori. A karakterek új neveket kaptak: a hercegből Dastan lett, a játékban Farah hercegnőből Tamina. Ez azonban egyáltalán nem zavaró. Annál inkább a hasszasszinok, akiknek a jelenléte súlyát veszti a történetben.
A színészek egytől egyig jó választásnak bizonyultak: Nizam szerepére elképzelhetetlen lett volna Ben Kingsley helyett bárki más, és a negatív vélemények ellenére Jake Gyllenhaal is remekül megállta a helyét középkori Indiana Jonesként. Arterton kisasszony bájosan pimasz, és jól áll a sivatagnak. Molina szenzációsan el volt maszkírozva Amar sejknek, jelenetei üdítő színfoltot hoztak a homoktengerbe.
Bár a stáb és a színészgárda a topon volt, ennek ellenére nem tudták megragadni a herceg történetében rejlő egyediséget (lásd: időutazó tőr vagy a struccverseny), cserébe viszont telepakolták egy sor klisével. A kalandfilmes hangulat kevés, hogy összetartsa a sztorit, a katarzis során pedig, amikor az időhomok elszabadul, nem sikerült éreztetni azt, hogy most bizony a világ sorsa forog kockán.
A film szinkronja jól sikerült: a herceg Adam Sandler magyar hangján (á lá Csőre Gábor) szólal meg, a sejket szinkronizáló Gesztesi meg egyszerűen fantasztikus, akárcsak a nemrég elhunyt, Al Pacino és Ben Kingsley magyar hangját adó Végvári Tamás is, akinek ez az utolsó szinkronjai közt szerepel. Magyar vonatkozása is van a filmnek: Pardányi Domonkos kaszkadőrként szerepet kapott a produkcióban, ő „Duplapengéjű” Halberd, akinek az arcát félig maszk borítja.
A Perzsia hercege – Az idő homokja látványos, de habkönnyű kalandfilm lett, az a fajta, amely képtelen kiállni az idő próbáját, és nyomtalanul nyeli el a hollywoodi futóhomok.
Megjelent: globalgame.hu