10 könyvadaptáció, ami népszerűbb, mint az irodalmi eredeti

A könyv és a belőle készült filmet soha nem lehet összehasonlítani: az olvasmányélmény mindig teljesebb és összetettebb képet nyújt a történetről, hiszen mi, olvasók építjük fel a világot, a saját elképzelésünk szerint alakítjuk a szereplőket és a környezetet is, mint amit a film valaha képes lesz visszaadni. És ez így van jól! Vannak adaptációk, amelyek filmnyelvre átdolgozásuk olyan művészi módon történik, hogy abból teljesen új, az eredetitől elvonatkoztatható mű születik. Mert valaki lehetőséget kap leforgatni az olvasatát, értelmezését. A jó adaptáció sosem szolgai másolást jelent. Így vagy úgy, azzal mind egyetérthetünk: a jó film remek marketing a könyvhöz. 10 filmet szedtünk össze, ahol az irodalmi eredetit legalább népszerűségben túlnőtte a belőle készült adaptáció.

Minden vilángol

Jonathan Safran Foer első regényének főhőse saját maga: a zsidó származású, mindent gyűjtő fiatalember elindul Amerikából Ukrajnába, hogy felgöngyölítse családja múltját, megtalálja a falut, ahonnan annakidején ősei a világégés során kivándoroltak, és a rejtélyes Augustine-t, akinek nagyapja az életét köszönheti. Útja során fura kis társaságot gyűjt maga köré a vele egykorú, Amerika-mániás ukrán fiú, Aleksz, a sofőrjükként velük tartó nagyapó és az öreg vakvezető kutyája, Sammy Davis Junior személyében. Útjuk Ukrajna jelenén át vezet a tragikus múltba. A filmet a főleg színészként ismert Liev Schreiber adaptálta, első és egyetlen rendezéseként. Pazar, fekete humorral átitatott road movie-ja nagyszerűen megeleveníti a kelet-európai gondolkodásmódot; az eltérő szemléletmódok ütközéséből táplálkozó helyzetkomikumot szép lassan váltja fel a holokauszt megelevenedő tragédiája. Felejthetetlenek a fantasztikus karakterei, a Frodóságából kivetkőző Elijah Wood és a sárga napraforgótenger közepén álló házikó. Schreiber mozija hibátlanul ragadja meg Foer regényének lényegét, hogy a jelenünk és a jövőnk kitörölhetetlen részét alkotja a mindent meghatározó múlt.

jointpiercingbullfrog small

Felhőatlasz

A Wachowski-nővérek, akik az ezredfordulón még fivérekként löktek alá bennünket a Mátrix nyúlüregébe, A parfüm: Egy gyilkos történetének rendezőjével, Tom Tykwerrel közösen találtak fogást David Mitchell korokon és sorsokon átívelő remekművén, a Felhőatlaszon. Mitchell könyvében hat történet alakulásának lehetünk tanúi, melyek folyamatosan hatnak egymásra. A XIX. századi naplóregénytől a ’70-es évek politikai thrillerén át a posztapokaliptikus sci-fivel bezárólag Mitchell nyelvi stílusbravúrt hajt végre, amit a filmkészítők filmes műfaji elemekkel próbáltak érzékeltetni. A Felhőatlasz-film aduászát a színészek jelentik, akik a különböző korokban játszódó történetekben más és más karakterként köszönnek vissza a képernyőn, egészen zseniális módon váltva bőrszínt és nemet. Így lesz az afro-amerikai Halle Berry-ből fehér zsidó nő, Hugo Weavingből hol gonosz szellem, hol morózus vénkisasszony, a sármos Hugh Grantből pedig törzsi kannibál. Némelyik színész hat különböző karakter bőrébe is belebújik, ez a reinkarnáció pedig új jelentésréteggel gazdagítja a történetet. Vele szemben a regényben mintha maga a sztori születne újjá az egyes korokban. Wachowskiék mozija a folyton más bőrbe bújó karaktereivel, dinamikus vágásával és a hat történetszál szoros összefonódásával kreatív módon idézi meg Mitchell monumentális alkotását.

gargantuanunacceptablekid small

Viharsziget

Dennis Lehane Viharszigetét a rendezőóriás, Martin Scorsese adaptálta, Leonardo DiCaprio és Mark Ruffalo főszereplésével. Lehane könyve már a filmet megelőzően kultstátuszba került lehengerlő hangulatával és csavaros történetével, de Scorsese adaptációja tette fel a történetre a koronát. Delejesen komor atmoszférája, Robert Richardson operatőr képei és DiCaprio átütő alakítása egy életre megmutatta, milyen mély az őrület szakadéka… és mennyire könnyű beleszédülni. Az ’50-es években játszódó történetben Teddy Daniels szövetségi rendőrbíró és társa megérkezik egy szigeten álló elmegyógyintézet falai közé, ahonnan eltűnt egy ápolt, aki korábban szörnyű bűnöket követett el. Az elítélt helyett azonban csak további rejtélyekre bukkannak, és egyre gyanúsabbá válnak a körülmények, az ápoltak és a személyzet is. A valóság azonban sokkal szörnyűbb és meglepőbb, mint azt bárki is gondolná. Daniels-nek a múltjából feltámadó démonaival is meg kell küzdenie, ha a rejtélyek végére akar járni. De vajon valóban megér-e ennyit az igazság?

giphy

Ragyogás

A drogfüggőségről írásfüggőségre váltó Stephen King klasszikusából Stanley Kubrick készített időtálló adaptációt, mégis, a rendezőzseni verziója egészen másképp szenzációs, mint King kötete. Míg a könyv a szállodára és a főszereplő kisfiú, Danny természetfölötti képességére helyezi a hangsúlyt, addig Kubrickot jobban érdekelte az apa őrülete, ahogy Jack Torrance alámerül tébolyának mélységeibe (ez meg is magyarázza, miért nem szerette King az adaptációt). King inkább saját minisorozatot készített a történetéből, mégis, Kubrick filmje az, ami beragyogja a filmtörténelmet. Aki esetleg nem ismerné (van olyan?) a sztorit: egy család télire egy elszigetelt szállodában húzza meg magát. Jack, a férj és apa számára ez az utolsó lehetőség, hogy megbirkózzon alkoholizmusával és egy új regény megírásával visszaterelje magát az irodalom rögös ösvényére. A végső reménysugárt azonban maga alá temeti a hó, és Jack-re nem vár más, mint a kabinláz és a függőség kínja. A szállodában felébredő baljós jelenlét a családja életére tör… Jack személyében. Az apát Jack Nicholson kelti parádésan életre. A film tele van ikonikus jelenetekkel, amelyek beszivárogtak a popkultúrába. Mint például Danny triciklis jelenete, amikor testetlenül úszunk a szállodában kerékpározó kisfiú nyomában: a steadycam nevű filmes eszköz első bravúros bemutatkozása ez a vásznon.

giphy (1)

A keresztapa

Mario Puzo írónak az olasz-amerikai maffiát bemutató klasszikusát Francis Ford Coppola örökérvényű gengszterfilmje tette igazán népszerűvé. Coppola mozija  nemcsak újradefiniálta a gengszterfilm műfaját, hanem egészen új jelentéstartalommal gazdagította a keresztapai titulust, nem beszélve a családról. Igaz, mindehhez hozzájárult Marlon Brando Oscar-díjas alakítása is. A amerikai szervezett bűnözés egyik feje olyan helyzetbe kerül, hogy kénytelen bevonni vonakodó fiát a maffia belügyeibe, rávilágítva, hogy a családban nincsenek ártatlanok, mindenki sáros. Minden családtag kezéhez vér tapad. A vérbosszú ördögi köréből pedig nincs kiút, csak ha az egyik fél visszalép. Ami nem a gyengeség, hanem épp ellenkezőleg, az erő jele. Akinek tetszett A keresztapa-film, mindenképpen javaslom az eredeti regény elolvasását, mert jobban belemerülhet a témába, ami garantáltan kimozdítja a komfortzónájából.

giphy (2)
Konyveslogo

Szólj hozzá!