30 éves a Total Recall – Az emlékmás

30 éves a Philip K. Dick novellájából készült kultklasszikus, amelyben Arnold Schwarzenegger levegőzik egyet a Marson. Vagy nem. Mindenesetre egyszerre rémisztő és izgalmas (na meg nagyon ismerős) Dick jövőképe, amelyben a személyes tapasztalatot felülírják a mesterséges emlékek. Az emberiség vajon végleg elszakad a valóságtól? Csak idő kérdése, hogy a Mátrix virtualitása beköltözzön a koponyánkba?

Philip K. Dick már a ’60-as években eljutott odáig, hogy az emlékeit kiárusítsa. Akkor még csak kicsiben. Meglehetősen későn került Hollywood látóterébe az általános gondolkodásmóddal szembemenő rendkívüli kreativitása, amely még ma is fejvakarásra készteti a filmstúdiók fejeseit. Pedig feldolgozható irodalmi alapanyag akad bőven, és a filmes technika is beérett hozzá – mint azt a 2000-es évek eleje bizonyítja: ImposztorKülönvéleményA felejtés béreKamera által homályosanNext – A holnap a múlté és a Sorsügynökség, hogy csak a nagy mozifilmes adaptációkat említsem. A 2010-es évekre ez a tendencia a nézői trendek változásával egyre inkább a televíziós sorozatok felé billent el (lásd: a Különvélemény sorozat adaptációja, Electric Dreams és a The Man in the High Castle). Dick semmihez sem fogható nézőpontjának a mozgókép világába implementálása a ’80-as, ’90-es évek korszakalkotóan úttörő produkcióihoz fűződik: a Szárnyas fejvadászhoz és Az emlékmáshoz.

Fe 1180 600 Szarnyas Emlekmas

Az Emlékárusítás nagyban és kicsiben című novelláját 1966-ban publikálta az író a The Magazine of Fantasy & Science Fiction magazinban. A megfilmesítési jogai nyolc évvel később mindössze 1000 dollárért keltek el. Nem meglepő, hogy a sztori megihlette a filmeseket: a szürke hétköznapokból öntudatra ébredő kisember figurája vissza-visszatérő motívuma Dick világának. A belső nézőpontjától szabadulni vágyó egyén szomjazik az őt körbe ölelő objektív világ minden fonákságára. Az író képzelete pedig az absztrakt fogalmak és a feje tetejére állított axiómák valóságos kincsestára.

Dicknek a műveiben sikerült ablakot nyitnia a szubjektivitáson túli végső valóságra, és élénk képzeletű fantáziájával belaknia. Az emlékmás tipikus példa erre, amelynek kétértelmű lezárása a néző képzeletére bízza, hogy amit főhősünk szemszögéből megtapasztalunk, az álom-e vagy valóság.

A filmeseknek azonban sokáig nem sikerült fogást találniuk Dick történetén. A forgatókönyv idővel csak hízott, ahogy a különböző írók és rendezők a maguk képére próbálták formálni, például a rövid időre képbe kerülő David Cronenberg rendező beleírta a lázadók szörnyszülött vezérét, Kuato és a marsi mutánsok figuráit. A filmes projekt Arnold Schwarzenegger szívügyévé vált, akinek állhatatosságának köszönhető, hogy egyáltalán megvalósult. Nemcsak a megfilmesítési jogokat vetette meg Andrew G. Vajna és Mario F. Kassar produceri cégével, a Carolcoval (nekik köszönhetjük a Rambo-filmeket, a Terminator 2-t és még sok más produkciót), de rendezőt is keresett, később pedig beleszólt a forgatókönyvbe és a forgatásba is. Persze a főszerepet kisajátította magának, amiért igazából senki sem igazán lelkesedett. Amikor Schwarzi meglátta Paul Verhoeven előző, látványosan erőszakos sci-fi akciófilmjét, a Robotzsarut, tudta, hogy a kompromisszumokkal hadilábon álló holland rendezőnek kell megcsinálnia a filmet. A szkriptet átírták Schwarzeneggerre, így vált a főszereplő könyvelő karakteréből az osztrák tölgyhöz jobban illő építőmunkás.

Fe 1180 600 Total Recall 3

Az adaptáció megtartotta a novella alapmotívumát: a jövőben nincs már többé szükség a személyes megtapasztalásra, egy rutineljárással bármilyen emléket bevéshetnek az ember fejébe, hogy aztán boldogan élje tovább az életét olyan élményekkel gazdagabban, amelyek valójában meg sem történtek.

Konyveslogo

Szólj hozzá!