Az HBO Maxon látható A besúgó olyan, mint egy színes képeskönyv: többre tartja ugyan a nosztalgiát a történelmi hűségnél, viszont képes megszólítani a mai fiatalokat, és reflektál az aktuálpolitikára is.
Szentgyörgyi Bálint író-rendező tudja, mitől döglik a légy… vagy legalábbis azt, hogy mit akar a nézővel együtt viszontlátni a képernyőn. Eleve snittekben gondolkodik. A forgatókönyvírás nála felér egy szubjektív mozizással. Az elsőfilmes autodidakta módon és elsőkézből igyekezett elsajátítani a szakmát, majd egy szívességekből összedobott pilottal bezörgetett az HBO székházába. Az ifjú titán szó szerint az utcáról esett be az Aranyéletet követő szerzői vákuumba: kész koncepcióval, írói babérokkal és rendezői elvárásokkal. A hátszél, referencia és szakmai alapok nélkül „csúcstámadó” Szentgyörgyi élete népmesei fordulatot vett, amikor vezető íróként és társrendezőként az HBO valóban belé helyezte a bizalmát.
Ez van, ha valakinek van hozzá képe – szó szerint és átvitt értelemben is –, hogy egy eredeti ötlettel a tarsolyában bekopogtasson az HBO ajtaján. A rendszerváltás környéki ifjúságról szóló történet összemosása az ügynökkérdéssel pedig pont ilyen. Utóbbi még mindig jókora fekély a közelmúltunkon, amin talán segíthet a kibeszélés. Bár A besúgó elég könnyed formája ennek, elismerem, a címszereplő nézőpontja révén mégis új perspektívával szolgálhat az egész társadalomnak.
1985-öt írunk, Gorbacsov peresztrojkája az utolsókat rúgja a hanyatló Kádár-rendszerbe. A vidékről Budapestre költöző Demeter Geri reményeit és életét töri ketté az állambiztonság, amikor egy tartótiszt beszervezi: férkőzzön be a kollégiumban szervezkedő ellenzéki fiatalok bizalmába, és jelentsen róluk. A hatóság a tüdőbeteg öccse gyógyszereivel zsarolja meg a fiút, aki rejtett intellektusával kénytelen kimozdulni a komfortzónájából. A rendszer még csak nem is sejti, micsoda Macchiavellit hívott életre Geri személyében: a srác angolnaként siklik át a szembenálló felek közt, miközben igyekszik mindenki előtt járni egy-két lépéssel.
A besúgó kétpólusú történet: az egyik oldalon található a hatóság által folyton vegzált címszereplő, akinek rohamléptekkel fel kell nőnie, és tüskéket növesztenie. A másik oldalon az ellenzék karizmatikus vezére, Száva Zsolt, akinek pedig nem ártana tükörbe néznie. Kettőjük törékeny dinamikája helyett a történetet az örökké a lebukás szélén táncoló Demeter viszi el a hátán, akinek újra és újra résen kell lennie: nemcsak azért, hogy fel ne fedje magát, hanem nehogy túl sokat eláruljon a számára mind szimpatikusabbá váló arcokról. Szentgyörgyi nem egy mélyen szántó drámát, hanem egy felszínes, de gyorsan pörgő thrillert vizionált a képernyőre. Az HBO ehhez pedig a rendelkezésére bocsátott mindent, amitől ez a korszak hihetetlen frissességgel elevenedik meg.
