Jack Sparrow ismeretlen vizekre evez, és a Karib-tenger kalózai franchise-t megfürdeti az ifjúság forrásában.
Meglepő húzás volt 2003-ban, hogy a Disney saját kalandparkjának egyik legnépszerűbb játékából készített filmet. Még nagyobb húzás, hogy mindezt a régi kalandfilmek, a sajátosan egyedi (Disney-s) humorú vígjátékok burleszkkel vegyített elemei és csipetnyi horror megkapóan élvezetes műfaji keverésével tette, de talán arra még ők sem gondoltak, hogy a filmipar újabb ikonikus hőse születik e sajátos keverékből: Jack Sparrow. Hálával tartozunk Dick Cook-nak, a Walt Disney Stúdió korábbi igazgatójának, hogy szabadjára engedte Johnny Deppet. A rossznyelvek szerint sokan ferde szemmel nézték Depp túlzottan is burleszkbe hajló alakítását, de mivel élvezte Cook teljes körű támogatását, így a figura maradt olyan, amilyenné Depp formálta. S a siker nem maradt el.
A Fekete Gyöngy átka fehér foltot fedett be a filmpiacon, mégpedig a vérbeli, klasszikus kosztümös kalandfilmekét, amit addig a Zorro-filmek újragondolása próbált hellyel-közzel pótolni. Az első rész úgy jó, ahogy van. Szenzációsan lett “megkomponálva” Gore Verbinski által. Sikerült felfrissítenie a műfajt, és a kalózfilm újra divatba jött.
Rögtön hatalmas költségvetéssel bele is ugrottak a folytatásba, költséghatékonyság címén összevonva a második és a harmadik rész forgatását (nem tanulva a Mátrix hibájából). Az eredmény már megosztotta a nagyérdeműt, köztük engem is. Az alkotók valami még nagyobbat, még grandiózusabbat szerettek volna, és átestek a ló túloldalára. A világ végén szinte nem is Disney-film: a viccesnek szánt jelenetek már-már a morbiditás határát súrolják (lásd: Jack az agyvelejét sétáltatja az ujjain).
A harmadik rész után Cook és Depp azon a véleményen voltak, hogy van még puskapor Sparrow pisztolyában, amit érdemes eldurrogtatni. Ismét Gore Verbinski-t próbálták felkérni a film rendezésére, aki azonban el volt a hamvába holt videójáték-adaptációval, a Bioshock-filmmel foglalva. Bár utóbbiból végül semmi sem lett, Verbinski köszönte szépen, de így sem vállalta az új Sparrow-mozit (három karib-film után valószínűleg valami újra vágyott, amiből végül a Rango lett), így Rob Marshallnál (Chicago, Egy gésa emlékiratai) landolt a labda. A film forgatókönyvéhez megvásárolták Tim Powers nagy sikerű regényét, az Ismeretlen vizekent. A cél azonban nem annak szolgalelkű másolása volt, csupán bizonyos elemeket akartak belőle fölhasználni: Feketeszakáll és az ifjúság forrása ihlette meg az alkotókat. Ekkor egészen váratlan dolog történt: Dick Cook-ot 38 év után kirúgták a Walt Disney-től. Deppet megingatta mentora távozta, ám – ha rosszmájú akarok lenni – az 55,5 milliós gázsi újra helyre billentette a lelki egyensúlyát.
A film költségvetését kezdetben 200 millió dollárban állapította meg a Disney. A harmadik rész 300 milliós, a második rész 225 milliós büdzséjéhez képest viszonylag szerényebb összeg, ám ez végül felkúszott 250 millióra (csak nem Depp gázsija nyomta meg?). Viszonyításképpen a film bevétele (2011. május 30-ai adat!) világszinten több mint 600 millió dollárnál tart.
A kalandfilmek szinte kötelező eleme a romantika: kell egy szerelmespár, akik az események sűrűjébe kerülnek. Bloom és Knightley állítólag már nem kívántak szerepelni az új részben, úgy érezték, mindent kihoztak a karaktereikből (vagy épp a stúdió érezte úgy). Mivel alapvetően Jack Sparrow A Karib-tenger kalózai arca, adta magát a dolog, hogy mellé találjanak valami mutatós fehérszemélyt.
Penelope Cruz és Johnny Depp már korábban is játszottak együtt, elég a Betépve című remekbeszabott életrajzi bűnügyi drámára gondolnunk. Az új Karib-tenger kalózaiban ismét remek párost alkotnak. Cruz már terhes volt a forgatás során. A munkálatok kezdetén ez nem volt feltűnő, ám az idő előrehaladtával egyre nehezebb volt palástolni a tényt a kamera előtt. Így a készítők felkérték Penelope testvérét, a rá megdöbbentően hasonlító Mónica Cruzt, hogy legyen Penelope dublőre. Így a közeli jelenetekben Penelopét, a távoliakban Mónicát láthatjuk. Keith Richards is felöltötte magára a kalózjelmezt, sőt, állítólag Mick Jaggert is megpróbálta rábeszélni egy rövid cameóra.
Depp lehet, hogy rutinszerűen hozza Sparrow szerepét, de ettől én még nem értékelném le a teljesítményét. A figurát ő írta be a filmtörténetbe, mondhatni, nincs Sparrow Depp nélkül. De utóbbival aligha vitatkozna bárki is.
Pont azért jött be az Ismeretlen vizeken, amiért A világ végén kevésbé. Nem akartak mindenáron túltenni az előző részeken, mert azzal csak túllihegték volna az egészet, és ezáltal hitelét veszti a karakter. Azzal viszont én is egyetértek, hogy a film néhány mellékszálát jobban (spanyolok), másokat pedig kevésbé vagy egyáltalán nem (Sziréna és a pap kettőse, brrr!) kellett volna erőltetni.
A film eleji menekülés főhajtás a régi klasszikus-kosztümös kalandfilmek előtt, és nem éreztem lassúnak (talán a 3D követelte meg, hogy ne vágják nagyon pörgősre, én ennek csak örültem!). A szirének befogása látványos és izgalmas lett, és az ifjúság forrásához vezető út is érdekesre sikeredett. Díjazom az elképzelést, amely nagyobb teret engedett Geoffrey Rush karakterének, Barbossa kapitánynak – Deppel közös jelenetei a film legjobb pillanatai.
Az IMAX 3D-t pedig nagyon élveztem, különösen a városi jelenetek voltak lenyűgözőek, mintha az ember valóban ott bolyongott volna az utcákon hömpölygő tömegben. Feketeszakáll karaktere tényleg egy picit erőtlenebb lett, de nem igazságos párhuzamot vonni Davy Jones-szal, akit Bill Nighy kelt szenzációsan életre: Davy Jones két teljes részben uralta a vásznat ellenként, ráadásul saját sorstragédiát írtak neki (szerelmes szív a dobozban). Ian McShane nem kapott ilyen karakteres figurát és ennyi időt sem a vásznon.
Az Ismeretlen vizeken alcímű új Sparrow-kalandnak megvannak a maga hibái, ugyanúgy, mint a többi résznek is. Ettől függetlenül nagyon élvezhető alkotás lett, szórakoztató és vicces, s kevésbé morbid, mint A világ végén. Disney-filmként sokkal inkább megállja a helyét, mert a fiatalabb korosztálynak is szól, és ez így van jól. Depp pedig nyilatkozhat, amit akar, de Sparrow nélkül nincsen Karib-tenger kalózai, és igenis ott van a helye a figurának Zorro, Indiana Jones és a többi nagyszerű hős pantheonjában, akár tetszik, akár nem!
Publikálva: filmtrailer.hu, 2011.05. 31