David Fincher rendező a napokban ünnepelte az 59. születésnapját, ennek kapcsán összeszedtük a tíz legjobb filmjét.
Az egyedi látásmódú filmrendező, David Fincher jellegzetes vizualitású és sötét atmoszférájú pszichothrillerjeivel, úgymint a Hetedik, a Játsz/ma és a Harcosok klubja, alapozta meg a karrierjét a ’90-es években. A videóklipes és a reklámfilmes indíttatás még szembeszökő ezeken a produkciókon, de a témaválasztás, az egyedülálló látványvilág és a rétegelt mondanivaló túlmutatnak a zsáneren, melyek megérdemelten emelték ezeket a filmeket idővel kult-státuszba. A Pánikszobát követően Fincher érdeklődése az életrajzi drámák felé fordult, de itt is kereste azt az unikális tartalmat, amellyel expresszivitását kielégíthette. A 2000-es években levetkezi nyersességét és a kísérletező kedvet, amely a filmkészítés, különösen a vizualitás, a kamerakezelés terén olyannyira jellemző rá, ám ezzel egyetemben stílusa és módszere sokat finomodik.
A forgatásokon autokratizmusával rátelepszik a produkcióra, minden folyamatot személyesen felügyel, és minden apróságról tudni akar. Perfekcionizmusa miatt akár ötvenszer leforgat egy jelenetet, hogy megtalálja a legtermészetesebbet, amely számára a hitelesség kulcsa. A természetes fény híve, nem kedveli a bonyolult fénybeállításokat és a kézikamerát. Szeret viszont utólag számítógéppel belenyúlni a felvételekbe, és elpepecselni velük. Nehezen viseli az improvizációt. „Bábokat akar. Nem kreatív színészeket.”, nyilatkozta róla R. Lee Ermey színész, akivel a Hetedikben dolgoztak együtt.
Ez a maximalizmus azonban nyilvánvalóan meghálálja önmagát. Bármit tesz is le az asztalra, arra érdemes odafigyelni. Korai filmjei a popkultúra részeivé váltak. Az utóbbi időben lepaktált a Netflix-szel, közös együttműködésüknek köszönhetjük a Kártyavár, a Mindhunter, valamint a Love, Death & Robots című tévésorozatokat vagy a 10 Oscar-jelölést begyűjtő Mank-et. A jövőben producerként bábáskodik Roman Polanski klasszikusa, a Kínai negyed tévésorozat-változatán és az egyik leghíresebb amerikai fotóművész, Dorothea Lange-ről szóló életrajzi filmen, rendezőként pedig Alexis Nolent The Killer című képregényét adaptálja majd Michael Fassbender főszereplésével.
Lássuk a szubjektív TOP-listánkat a rendező legjobb filmjeiből!
10. Végső megoldás: halál / Alien 3 (1992)
David Fincher debütáló mozijába úgy csöppent bele egy kirúgott rendező nyomában, hogy mentse a menthetőt, ami nem volt más, mint az Alien-trilógia záródarabja. A produkció zárt világa pont kapóra jött a szárnyait próbálgató, zöldfülű rendezőnek, aki később a nyomasztó atmoszférájú filmek királyává nőtte ki magát. Az Alien harmadik része felállásban nagyon hasonlít a kezdő darabra (zárt terek, nulla fegyver, egyetlen kifejlett xenomorf), ám a félkész forgatókönyv, a forgatási nehézségek, a megkötött kezű rendező és a stúdió által újra és újravágott „végső” verziók rajta hagyták a nyomukat a végeredményen. Ettől függetlenül korántsem rossz film az Alien 3, amelyhez jelentősen hozzájárul Sigourney Weaver karizmatikus jelenléte és bad-ass alakítása, aki minden Alien-epizódban tudta valami újjal gazdagítani Ellen Ripley ikonikus figuráját.
Ezt figyeld: a posztapokaliptikus környezetet, a kutyaszerű xenomorfot és a férfiak lakta börtönbolygó „legtökösebb” alakját, Ellen Ripley-t!
9. Benjamin Button különös élete / The Curious Case of Benjamin Button (2008)
David Fincher egy történelmi korszakokon átívelő tablót készített a XX. századról, amelyben egy romantikus történetet mesélt el a kortalan szerelemről. Tulajdonképpen ez az ő Forrest Gump-ja egy visszafelé öregedő emberről, amelyben rámutat, hogy az életpálya két vége alig valamiben különbözik egymástól. F. Scott Fitzgerald eredeti novellája még a sztori abszurditását helyezte fókuszba, ezzel szemben Fincher a történelmi hátteret. A magával ragadóan epikus, fiktív életrajzi dráma az életvonalán visszafelé haladó főhőséhez hasonlóan nem valami szépen öregszik, legalábbis ami Brad Pitt digitalizált arcát illeti. Tizenhárom Oscar-jelöléséből végül hármat váltott díjra a produkció, köztük a legjobb vizuális effektek kategóriájában.
Ezt figyeld: az öregember testbe zárt kisgyereket, a tengeren játszódó jeleneteket és a fantasztikus Cate Blanchett-et!
8. Pánikszoba / Panic Room (2002)
Jodie Fosternek végül csak összejött a közös munka David Fincherrel: még a Játsz/mában játszotta volna eredetileg Sean Penn karakterét, ám nem volt hajlandó Michael Douglas húgaként szerepelni, legfeljebb a lányaként. Ebbe viszont Fincher nem ment bele, aminek bíróság, és peren kívüli egyezkedés lett a vége. A Pánikszoba a Hitchcock-i suspense és a feszültségkeltés iskolája, amely a cselekményt a nézőjével egyetemben klausztrofób módon a négy fal közé zárja. A film a ma már Lady Diana hercegnőként tündöklő Kristen Stewart bemutatkozása volt (Foster karakterének lányát alakítja), és a nagy átváltozó művész Jare Leto is tiszteletét tette benne, hogy a nagyszerű Forest Whitakerről már ne is beszéljünk!
Ezt figyeld: a házat pásztázó virtuális kamerát és a szűk tér remek kihasználását!
