John Wick: Bosszúvágy, avagy a Rémkirály legendája

Keanu Reeves, akárcsak legújabb filmjének címszereplője, ha kissé berozsdásodva is, de visszatér ahhoz, amiben a legjobb… s valljuk meg, hogy John Wick karaktere kegyetlenül jól áll neki. Stílusos akcióorgia, szórakoztató adok-kapok, amelyben minden rosszfiú térdre kényszerül. A Halászkirály után ez itt a Rémkirály legendája. Bosszú, John Wick a Te XXI. századi neved!

Fortis Fortuna Adiuvat*

Egyáltalán nem bánom, hogy Keanu Reeves visszatért a kamera maögül (A Tai Chi harcosa). A 47 ronin után elég mélyről kellett visszakapaszkodnia, hogy ismét valamirevaló akciószereppel örvendeztessen meg bennünket. Bár a John Wick az összes fellelhető sablont és klisét felvonultatja, a korábban kaszkadőrként dolgozó páros, Chad Stahelski és David Leitch első rendezésüket olyan stílusosan oldották meg, hogy azzal örökbérletet váltottak a zsáner rajongóinak szívébe!

Pedig első ránézésre semmi különöset nem ígér a film szinopszisa, sőt, gondolhatnánk, ha nem Keanu Reeves lenne a címszereplője, talán csak a videótékák polcain debütálhatna a produkció. A kiégett ex-bérgyilkos figurája agyonkoptatott klisé, aki azért tér vissza a “játékba”, mert szeretett kocsiját meglovasítják, feleségétől kapott kutyáját (?!) pedig felkoncolják. Pfff, ugyan már! Ezt most komolyan gondolják?! Valamiért a Golyózápor (Shoot’Em Up, 2007) elnagyolt akcióparódiájának rémképével ültem be a moziba, és rögtön az elején kellemes meglepetés ért.

john wick1

Alig hangzik el párbeszéd, mégis az első öt percben teljesen képbe kerülünk Wick tragédiáját illetően, s a kutyás epizód is teljesen természetesen simul bele a sztoriba, mi több, azt vettem észre, hogy még szívesen elnéztem volna a Reeves-eb páros évődését a vásznon. Ám derék rendezőink minden finomság mellőzésével ragadnak minket üstökön, s vezetnek tovább a fő konfliktushoz, hogy beleverjék a képünket a brutális erőszakba, ahogy az orosz maffiavezér elkényeztetett fiacskája érvényt szerez az akaratának. Ám a kis „pöcs” nem tudja, kivel húzott ujjat!

Baromi szórakoztatónak találtam John Wick eltúlzott nimbuszát: a csendháborításért kivonuló rendőr félő tiszteletét, a konkurens bérgyilkosok előre köszönését, az orosz maffiavezér hangjának remegését, egyszóval a Rémkirály legendájának megteremtését. Az is nyilvánvaló, hogy a jellemzően B-kategóriás akciófilmek szkriptjeit jegyző Derek Kolstad forgatókönyvíró alighanem élete főművét vetette papírra: bár a történet egyenes, mint a szeg, s világos, merre tart, nincs igazán túlbonyolítva, mégis itt-ott elbizonytalanodtam, hogy most mindezek után mi következik. Természetesen semmi meglepő, ám Stahelski és Leitch gondoskodnak róla, hogy remekül szórakozzunk.

john wick2

Hősünk tehát újra beszáll a “játékba”, veszi a szegre akasztott, akarom mondani, a pincébe bebetonozott motyóját, s persze a fiacskáját védő orosz maffiavezér mindent és mindenkit rászabadít, hogy likvidálják. S miután Wick, s vele együtt maga Reeves is, minden rozsdát lehullat, bizony igazi vérforraló akciókavalkádnak lehetünk tanúi. John Wick Bryan Mills-i (Elrabolva) elszántsággal vág át a rosszfiúk tömegén, mint forró kés a vajon, mindezt Equilibrium-i fegyver-balettet idéző mozdulatokkal. Mielőtt egy legyintéssel elintéznénk Wick stílusát, miszerint „tipikus akciófilmes marhaság”, nos, ellent kell mondanom: úgy hívják, CAR (Central Axis Relock) módszer, melynek a lényege a lőpontosság hathatós növelése és a lőfegyver közelharcbeli használata – a top ügynökségek által alkalmazott lőtechnika.

Egy szóval, Wick egyre jobban begorombul, üti és lövi az ellent, hogy elérje célját, azaz bosszút álljon a „szúkán”, s hiába küldenek rá félhivatásosakat és profikat, senki sem bír vele. Ugyanakkor tetszett, hogy az alkotók nem estek bele a Seagal-szindrómába (Steven Seagal után szabadon), azaz hősünk nem sérthetetlen, bizony ő is kapja a sebeket, s nem pattan le róla a kés vagy a golyó.

john wick3

Szintén kitűnő ötletnek bizonyult, hogy Reeves mellett a mellékszerepeket is megtámogatják néhány nagyformátumú színésszel, akiknek már a jelenléte is emeli a film fényét: így került a képbe Willem Dafoe, John Leguizamo és Ian McShane. Az orosz maffiavezér szerepére nagyszerű választás volt a svéd A tetovált lánnyal befutó Michael Nyqvist, aki azóta Hollywood keresett színészei közé tornászta magát: gesztusaival igazán sokat ad hozzá figurája hitelességéhez. Feltűnik még a színen a Trónok harca Bűzöseként befutott Alfie Allen, aki újra tenyérbemászó szerepet kapott, valamint a lengyel és magyar felmenőkkel is büszkélkedő Adrianne Palicki, akit korábban a Légióban és a G.I. Joe: Megtorlásban láthattunk.

Reeves, mint korábban már említettem, most kiköszörülte a csorbát legutóbbi szerepválasztásai és filmes ambíciójából fakadó rendezői mellékvágánya kapcsán. Tisztességesen felkészült a szerepre, az akciójelenetei 90%-át saját maga hajtotta végre, dublőr nélkül. Ezzel az akciófilmjével talán ismét visszatalálhat korábbi sikereihez.

john wick4

John Wick igazán kellemes és szórakoztató kikapcsolódást nyújt az akciófilmek rajongóinak, még az eltúlzottnak érzett 18-as korhatárjelölés ellenére is. Kőkemény akciófilm, ami remek akciószcénákat tartalmaz, melyekből talán többet is elbírt volna a produkció. De ne legyünk telhetetlenek! A John Wick egyenesen a zsigeri ösztönlényhez szól bennünk, akivel, ha bárki b@szakodni merészel, bizony szétrúgja a seggedet! Úgyhogy ne húzd ki a gyufát!

Publikálva: filmtrailer.hu (2021. november 18)

*Latin: Bátraké a szerencse

Szólj hozzá!