Az anya gyermekétől való elválását állítja párhuzamba az ember Földtől való elszakadásával két friss mozgókép: az Ígérem, hogy visszatérek című új film a mozikban, és A távolban című Netflix-sorozat. Szinte egyszerre debütáltak a vásznon és a képernyőn, és nagyon hasonló kérdéseket boncolgatnak: a női asztronauták helyzetét körül járva az anyaság kontra karrier dilemmájával szembesítenek, csak esetükben ez áthidalhatatlan távolságot jelent. Testben és lélekben.
„Nem lehetsz űrhajós és szülő egyszerre. Valamelyikről le kell mondanod” – hangzik el a kiábrándító megjegyzés A távolban című Netflix-sorozat veterán orosz űrhajósának szájából. Misha apa is egyben, karaktere a szülői szerepben hordozza tragikumát. Hasonlóval szembesül az európai koprodukcióban készült Ígérem, hogy visszatérek című dráma űrhajósnője, Sarah, aki ráadásul egyedülálló anya. Élete álma válik valóra, amikor lehetőséget kap kilépni az űrbe. Az európai űrprogram egyetlen női tagjaként így is hihetetlen nyomás nehezedik rá, elsősorban a kollégái részéről. Sarah szinte vért izzad azért, hogy egyenrangúként kezeljék a csapatban, és ne kivételezett űrturistát lássanak benne. Mintha a XXI. században az űr még mindig a férfiak homokozója lenne.
Az ígéret megszállottja
Sarah a kiképzés során éppúgy kiveszi a részét a dolgokból, mint férfitársai, ugyanazokat a feladatokat végzi, és hallani sem akar kivételezésről. Ugyanakkor egyedülálló anya is, akinek gondot okoz a nyolcéves lánya elhelyezése. Nem beszélve arról a törhetetlen érzelmi kapocsról, amely a távollét miatt folyamatos korrodálódásnak van kitéve köztük. Mert nagyon menő, hogy anyu vagy apu odafenn jár a csillagok között, de ha lejön a plezúr vagy valaki megbánt, ezek a gyerekek vigaszként csak a szülő hiánya keltette űrt ölelhetik magukhoz, megtapasztalva annak végtelen ridegségét.
Sarah a kiképzés fizikai megterhelése mellett a kínok kínját állja ki, amikor birokra kel benne az anya és az űrhajós. Szinte elemészti a bűntudat, ugyanakkor képtelen elengedni a nagy lehetőséget: egy álom valóra válását. A küldetés idejének szánt egy év nem is olyan hosszú idő, mondhatnánk, de mit tesz az ember, ha a kiképzés gyerek nélkül töltött három hete is felér egy örökkévalósággal? Eva Green alakításában Sarah karaktere egyszerre tud kőkemény és érzékeny lenni, esendő ember a belevaló űrhajós plexije mögött.
