Végre, végre, VÉGRE, erre vártunk már azóta, hogy Pókember öt éve bekopogtatott a Marvel Moziverzumába: hogy hazai pályán is megmentse a világot. Igaz, ehhez az kellett, hogy Dr. Strange kicsit megszaggassa a valóság szövetét, de annyi baj legyen, hiszen van nekünk egy önfeláldozó hálószövőnk, aki befoltozza – még ha óriási áldozatok árán is. Peter Parker felnő, és nem csak a feladathoz. Mit számít ehhez képest néhány összekuszált párhuzamos univerzum?
Pókember európai vakációja kapcsán még azon morfondíroztunk, hogy az egyik legnépszerűbb képregényhős – aki átmentette a képregény-adaptációk zsánerét az új évezredbe – önálló kalandjaiban parkolópályára kényszerül. Hát hol késik a karakterét megillető tisztes világmegváltás?
A megoldás onnan érkezett, ahonnan a legkevésbé vártuk: egy rendkívül stílusosan a vászonra kent animáció formájában, amely megmutatta, hogy kortól, nemtől és bőrszíntől függetlenül tulajdonképpen bárkiből lehet Pókember.
Az új Pókember-film a trilógia „fan service” darabja: a Marvel e kérdések lelkes megválaszolásával a rajongók buzgó kiszolgálásába fogott. Ezzel azonban elvesztette azt a lépéselőnynek is beillő pimaszságot, amivel eddig szembement az elvárásokkal, és amire a közönség meghökkenve felkapta a fejét. Vajon megérte? Erre az idő és a nézők fognak választ adni. Érdekes, hogy a minden ízében előremutató Irány a Pókverzum multiverzumának végtelen lehetőségei közül a rajongók kíváncsiságát a múlttal való szembenézés keltette föl.
Így a Nincs hazaútból nagy hátraarc lett.
Az új film ott kezdődik, ahol az előző epizód, az Idegenben befejeződött. Pókember leszámolt Jake Gyllenhaal Mysteriójával, aki ország-világ előtt leleplezte az inkognitóját. Ami azonban veszettül jól állt a multimilliomos Tony Starknak (tudniillik, hogy ő a Vasember), az maga a pokol a csóró Peter Parkernek. A népszerűség korántsem áldás: nagyon fontos mondanivaló ez abban a korban, amikor mindenki kitűnni igyekszik a közösségi médiában. Parker és barátai ezt a koncentrált figyelmet átokként élik meg: hétköznapi álmaikról kell lemondaniuk. A csalódott ifjú végül onnan remél segítséget, ahonnan talán nem kellene.
