Tom Hanks megpróbálja megtanítani egy mesterséges intelligenciának, hogy mit jelent embernek lenni. Köztük van a konzervnyitás is!
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy emberiség, amely mértéktelen harácsolásával módszeresen nekiállt kiradírozni maga alól a természetes életterét. Nem látta a fától az erdőt – nem is láthatta, mert hamar a végére járt –, önzése nem ismert határokat. Mielőtt végleg falhoz állíthatta volna bolygója biodiverzitását, amely felért volna egy saját magának adott sakk-mattal, a Nagy Kozmikus Egyenlet egy napkitöréssel kiköszörülte a Földön esett emberi csorbát. Az emberiségnek bealkonyult.
Finch a kevés túlélők egyike, aki még elvegetál a kietlenné sütött, sivatagi tájon, amit régen úgy hívtak: St. Louis. Mérnökember révén módszeresen kifosztotta a környéket élelmiszer után kutatva, amellyel szűkülő készletei és élete végéhez ért. Társaságkerülő ember – szerencsére a körülmények a kezére játszanak –, aki a világvégét egy kéretlenül hozzácsapódott eb gondozásával és egy mesterséges intelligencia megépítésével bekkelte ki. A nyomába szegődő szupervihar ismételten kilakoltatja, így az öregember, a kutyája és egy robot társaságában, nekivág élete utolsó nagy utazásának a távoli San Franciscóba, ahol legfeljebb egy beváltatlan ígéret múltba vesző délibábja várja. A Finch a Számkivetett posztapokaliptikus road movie változata, a megértően hallgató, strandröplabda Wilson helyett egy idegesítően izgága, „beszélő fejjel”.
A film épp annyira Jeff, a mesterséges intelligencia felnövés-története, mint Finch szívszorító hattyúdala. Inkább kellene szólnia egyébként a robotról, de már a címadása is az embert helyezi a középpontba. Pláne, ha ezt az embert Tom Hanks személyesíti meg. Hanks jutalomjátéka pedig ezt a két órát simán megéri, ha a filmből semmi más sem. A főleg sorozatokban közreműködő rendező-producer, Miguel Sapochnik újabb kihagyott ziccerrel gazdagítja nagyjátékfilmes repertoárját: a Jude Law és Forest Whitaker nevével fémjelzett Végrehajtók után megint egy remek alapötletet ejtett kútba. Pedig a Finchben lett volna kakaó, de már a forgatókönyve középszerre ítélte.
