Ed McDonald Éjszárnya komor és erőszakos világba kalauzol, amelyet elnyeléssel fenyeget a gonosz. Egy titokzatos szerkezet áll az emberek és a sötétség erői között. Egy félhivatalos szervezet „utolsó cserkésze” kezében pedig a titok, ami megválthat vagy a kárhozatba taszíthat. Mindkettőnek ára van. A folytatás a következményekről és a világépítésről regél, utolsó (Holló)vérig.
A Trónok harca tévétörténelmet írt, így George R. R. Martin sci-fi klasszikusa, az Éjvadászok sem kerülhette el a televíziós adaptációt: a SyFy csatorna – időt és pénzt nem kímélve – készítette el az eddigi legdrágább tévésorozatát. Válts jegyet egy idegen faj nyomába eredő űrhajóra! Nincs visszaút – a retúr pénzkidobás.
George R. R. Martin, mielőtt elhozta volna Westeros földjére a telet, gyarmatosította a világűrt. Ezer világgal népesítette be a kozmoszt: űrlények, telepaták és kiborgok járják az Élet és a Halál táncát, akárcsak hősei a Trónok harcában. Ebbe a sci-fi univerzumba nyerhetünk most betekintést az Éjvadászok novelláskötettel.
A Donner-társaság tragédiája csak rövid időre lohasztotta le az amerikai népesség vándorlási kedvét, aztán mindent elsöpört a kaliforniai aranyláz. Intő – és egyben csontig lerágott – ujjként azonban mindvégig ott lebegett figyelmeztetésként a szerencsevadászok előtt: vigyél magaddal elegendő készletet… vagy legalább néhány jó húsban lévő útitársat! Az amerikai népvándorlás gyomorforgató pillanatáról Alma Katsu írt természetfelettiben és vérben tocsogó történelmi regényt.
Mit kapunk, ha a Különvéleményt és az NCIS-t összeolvasztjuk az időutazással? Valami olyasmit, mint Tom Sweterlitsch legújabb könyve. Az írót a a Letűnt világok előképeiről, vallás és tudomány kapcsolatáról, a szerepjátékok iránti rajongásáról kérdeztem, és arról, hogy az igazság szerinte is odaát van-e.
Rendhagyó erdei túrára invitál bennünket új regényében Tom Sweterlitsch, aki beszabadulva a rengetegbe szakadásig rángatja az ágakon fennakadó téridő szövetét.
Vajon mi történt volna, ha George Lucas a Csillagok háborúja helyett Flash Gordon-filmet készített volna? Vagy ha dokumentarista stílusban filmre viszi az Apokalipszis mostot? Netalántán hagyja a francba a forgatókönyvírást, úgyis a háta közepére kívánta az egészet? Mérföldkövekkel lenne foghíjas a filmtörténet: sosem ismerjük meg a Skywalker Sagát, nem lenne kincsek után kajtató régészprofesszorunk, és közvetve még számtalan film, amely alapjaiban határozta meg a popkultúránkat.