J. D. Vance az azonos című önéletrajzi regényében saját diszfunkcionális családjának történetén keresztül az amerikai munkásosztály hanyatlását vetette papírra. Az Amerikai Álmot az esetek többségében a determinált családi örökség fojtja meg, amely vonalzóval húz életutat generációkon át.
November 20-a a gyermekek jogainak világnapja, ennek kapcsán három magyar filmet vettünk elő, amelyek a gyermekbántalmazásra hívják föl a figyelmet.
A korona negyedik évada fejest ugrik a ’80-as évekbe, és leszedi a királyi családról a keresztvizet. Margaret Thatcher, az első női brit miniszterelnök és Diana hercegnő háttérbe szorítják a királynőt. A Netflix legdrágább produkciója folytatja töretlen és kíméletlen menetelését a brit történelmen keresztül.
30 éves a Philip K. Dick novellájából készült kultklasszikus, amelyben Arnold Schwarzenegger levegőzik egyet a Marson. Vagy nem. Mindenesetre egyszerre rémisztő és izgalmas (na meg nagyon ismerős) Dick jövőképe, amelyben a személyes tapasztalatot felülírják a mesterséges emlékek. Az emberiség vajon végleg elszakad a valóságtól? Csak idő kérdése, hogy a Mátrix virtualitása beköltözzön a koponyánkba?
Aligha tudnánk bárki mást elképzelni Terminatorként Arnold Schwarzeneggeren kívül. Neve egybeforrt a figurával, és bár azóta sorban jöttek a halálosztók a jövőből, legfeljebb a franchise végére sikerült majdnem pontot tenniük. T-800-ból egy van, és azt osztrák tölgyből faragták.
A Cinemax televíziós sorozata, a Harcos a harcművészetet vegyíti a történelemmel, melyben a XIX. századi San Francisco utcáit elönti a vér. Mi magyarok ne tudnánk, hogy egy kézreálló fokos milyen remekül mutat az ellenfelünk tarkójában? Hatalmi játszmák, politika, szex, erőszak és kung fu… Trónok harca, távol-keleti módra.
Filmes hőseinknek is el kell valahogy jutniuk A-ból B-be (nem mindenkinek van egy derék Samuja, mint Frodónak), amiért ők is előszeretettel pattannak volán mögé.
Sean Connery személyében igazi színészlegenda távozott, aki gazdag filmográfiát hagyott maga mögött. Számos műfajban kipróbálhatta magát: volt Macbeth és kalandor, űrhajós és katona, tűzoltó, még talán vadakat terelő juhász is, mégis legszívesebben ikonikus szerepeiben emlékszünk vissza rá.
1990-ben Roald Dahl boszorkányai kiszabadultak a Whitbread-díjas mesekönyv lapjairól, és beköltöztek a moziba… na, meg a gyerekek rémálmaiba. Hiába játszotta a főszerepet a kedvenc színésznője, Angelica Houston, és tette ki a lelkét ijesztő bábjaival a Muppet-show atyja, Jim Hanson, az író Dahl nem volt megbarátkozva a könyvéből készült adaptációval: közönségesnek és ijesztőnek találta, a happy endre változtatott befejezés pedig mélységesen sértette. Most 30 évvel később a boszik visszatérnek kiköszörülni a csorbát: a Vissza a jövőbe-trilógia és a Forrest Gump rendezője, Robert Zemeckis idézte meg őket.
Matt Ruff regénye a rasszizmust a horror szemszögéből közelíti meg, a belőle készült adaptáció pedig még tovább árnyalja ezt a képet. Az HBO sorozata gótikus fantasy-vel kevert családi dráma, nyakon öntve némi kozmikus horrorral, melyhez a valóság adja a történelmi hátteret.