Vilhelm Moberg kultikus Kivándorlók-regényciklusa az orosz-ukrán háború fényében nem is lehetne aktuálisabb: akkor is, akárcsak most, tízezrével voltak kénytelenek maguk mögött hagyni az emberek a szülőföldjüket. A könyvsorozatból újabb nagyszabású svéd filmadaptáció készült.
Az önző, gátlástalan és törtető főhős, Stan Carlisle mélyrepülése felér egy szabadeséssel a fóbiák és függőségek mélységeibe. De mit is várunk egy olyan embertől (vagy szörnytől?), aki tudja, hiszi, sőt, vallja, hogy az emberi természet kulcsa a félelem? Nem csoda, hogy a lélek sötét oldalán otthonosan mozgó filmest, Guillermo del Torót is megihlette.
Stephen King a Billy Summersszel papírra vetette a saját Léon, a profiját.
Két egykori jóbarát lehetetlen helyzetbe sodródik, miközben rájuk nehezedik a történelem: akaratukon kívül válnak kémekké egy ellenséges országban, ahol a világ sorsáról döntenek. Háború vagy béke? A válasz korántsem olyan egyértelmű.
A 88 név Matt Ruff „ódája” az online szerepjátékokhoz. Mindaz, ami Ernest Cline „Geek Bibliájából”, a Ready Player One-ból kimaradt: múltidézés helyett inkább az online trendekkel foglalkozik, még ha fenn is akad az internetes anonimitáson.
Ken Follett új könyve, a Soha a kalandregény és a politikai thriller elemeit mossa össze egy végítéletszerű rémlátomásban, és megmutatja, hogyan eszkalálódhat egy helyi konfliktus világméretű háborúvá.
Jennifer Clement könyve, az Elveszett lányok országa látlelet egy olyan társadalomról, amelyben a nő gyakran nem több használati tárgynál. Birtokba vehető. Kihasználható. Eldobható. Clement regényéből Imádság az elraboltakért címmel készült adaptáció, ami a Netflixen látható.
A Zongoralecke Oscar-díjas író-rendezője, Jan Campion adaptálta Thomas Savage nagyszerű regényét, A kutya karmai köztet. Azóta díjat díjra halmoz, hét Golden Globe-jelöléssel bír, és nagy valószínűséggel találkozunk majd vele az Oscar vörös szőnyegén is.
Robert Jordan népszerű fantasy könyvsorozatában, Az Idő Kerekében szerteágazó szimbolikájú és mitológiájú világot teremtett, amely sokat merít a különböző vallásfilozófiai irányzatokból. A megfilmesítésével eddig minden filmstúdió kudarcot vallott, most az Amazon Prime adaptálta képernyőre.
J.D. Barker saját meghatározása szerint irodalmi popcornt ír, és nincs is ezzel semmi baj. Új regénye, A hívás sem tör szépirodalmi magasságokba, ennek ellenére társadalmi üzenete mégis van: a média felelősségvállalásáért emel szót.